NÉGY ÉVVEL EZELŐTTI TELJESÍTÉS SZÁMLÁZÁSA


Kiállható-e most olyan számla, amelyhez a kapcsolódó munka már 2017-ben lezárult? A kivitelezés befejezése számít a teljesítés időpontjában, vagy a teljesítésigazolás kiállításának dátuma? Az Adózóna olvasói kérdésére dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: cégünk építésiterület-előkészítő munka végzett két cégnek 2017. július-2017. november hónapokban. Számlát nem tudtunk kiállítani, mert az ügyvezetők utólag nem tudtak a díjazásban megegyezni. 2018. szeptember 10-ei keltezéssel kaptunk a megrendelőtől olyan teljesítésigazolást, amely a teljesítés dátuma is 2018. 09. 10. Ezek a teljesítésigazolások sajnos egyik fél részéről sincsenek aláírva. Hosszas egyeztetés után, talán mostanra sikerül a díjtételekben egyezségre jutni.

Kérdéseim:

♦ Kiállíthatunk-e olyan számlát, ezt ezt a 2017-ben végrehajtott munka számlázzuk ki?

♦ Általánosságban hány évre lehet visszamenőleg számlát kiállítani?

♦2021-ben kiállíthatok-e 2017-es teljesítési dátumú számlát? A partner cég könyvelője szerint ez a határidő három év, így ez a munka már nem számlázható. Vagy kiállíthatom-e a teljes igazolási szereplő 2018-as dátummal?

SZAKÉRTŐ VÁLASZA

Kérdés tisztázásához először annak megválaszolása szükséges, hogy mi a teljesítés időpontja.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 55. § (1) bekezdés alapján teljesítési időpontok az adóztatási ügyek tényállásszerű megvalósítása tekintendő. Az ügylet tényállásszerű megvalósításának vizsgálata során alaposan meg kell vizsgálni a polgári jog szabályaiból szükséges kiindulni (termékértékesítés esetén a teljesítési időponttal megegyező időtartamot, amikor a tulajdonosnak valószínűleg rendelkezésére áll a jogosultság megtörténte). Szolgáltatásnyújtás esetében ezen a napon azonban kérdésessé válhat, mivel elkülönülhet az ügylet fizikai megvalósítása, és az az idő, amikor a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltatást átveszi, vagy a szolgáltatás teljesítése igazolja.

A magyar joggyakorlat alapján szükséges megvizsgálni, hogy a felek közötti megállapodás tartalma alapján:

♦ a teljesítéshez szükséges-e ennek elfogadása, és a teljesítésigazolás kiállítása a vevő részéről; vagy

♦ a teljesítésigazolás nem magához a teljesítéshez szükséges, hanem például az adóalanyok egymás közötti vagy belső elszámolásához szükséges dokumentációként szolgál.

Amennyiben az ügylet – és a szerződés – tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljesítésigazolás nélkül nem tekinthető teljesítettnek az ügylet, akkor a teljesítésigazolás kiállítása a teljesítési időpont. Ugyanakkor nem elegendő egyszerűen a teljesítésigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettség szerződésben történő említése, hanem az szükséges, hogy az ügylet valódi tartalma alapján a teljesítésigazolás a teljesítés feltételét képezze.

Amennyiben azonban az ügylet teljesítésének a formális teljesítésigazolás kiállítása nem feltétele, akkor nem ezen igazolás kiállítása tekintendő az áfa szabályai szerinti teljesítésnek. Ebben az esetben a teljesítési időpont a fizikai teljesítés napja.

Az áfatörvény 163. §. alapján:

„163. § * (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) * Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli;

b) * az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) * egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.”

Ezen szabály azonban nem jelenti azt, hogy a számla ne lenne ésszerű időn (ami akár 8 nap is lehet) kiállítható, azonban amennyiben a számla kiállítása ezt követően történik, úgy a számlakiállítási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt mulasztási bírság szabható ki.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján:

„6:22. § [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelmények öt év alatt év után el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(3) Az elévülési idő megváltoztatása érdekében végezze el az írást kell foglalni.

(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis. ”

Mint látható, a Ptk. szerinti elévülési idő 5 év, azonban a felek szerződések meghatározása elévülési idő a szám kiállítása.

Forrás: www.adozona.hu , 2021. augusztus 19.

Share this Article


Related Posts