KÉSZPÉNZ NYILVÁNTARTÁSA PÉNZTÁRGÉPHASZNÁLAT MELLETT


Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek?
Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.

Szolnoki Béla adószakértő válasza:
A kérdéseit leegyszerűsítve konkrétan a pénztárgép-elszámolással foglalkozom, azzal, hogy a pénztárba azon eladások, szolgáltatások ellenértéke kerül, amiről online pénztárgépes nyugtát adnak, vagy (és) a „készpénzes” számlák ellenértéke (ez néha a gyakorlatban duplikációt is tartalmazhat, attól függően, hogy hogyan kezelik a számlakiállításokat), azaz, amelynek ellenértéke készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel folyik be. Tehát a pénztárgépes rendszer lényege egyrészt, hogy követni lehessen azt, hogy a pénztárrovancs által megállapított tényleges pénzkészletet a mögöttes (napi) bizonylatokkal, mozgásokkal alá lehessen támasztani. Az adott vállalkozás pénzkezelési szabályzatának ezt a folyamatot kell leírni, a felelősökkel, bizonylatolással együtt szabályozni, ami vállalkozásonként természetesen eltér. Erre a számviteli rendszerre telepedett rá az áfatörvény számlázási és nyugtázási rendszere, illetve a NAV-os adatszolgáltatás rendszere, amivel rengeteg kérdés foglalkozik (annak ellentmondásaival együtt,) amellyel itt erre is tekintettel nem foglalkozom (mivel ennek különböző aspektusait több száz kérdés és válasz taglalja).

A számviteli szabályok alapján egy pénztárrovancs állományát a pénztárgéppel, vagy (és) kiegészítő nyilvántartásokkal alá kell tudni folyamatosan (állandóan) támasztani. Ennek módszerére jelent segítséget a már említett pénztárszabályzat.

A rendszer folyamatát talán legegyszerűbben és összefoglalóan szemlélteti a pénztárgépes könyvelés menete:

1. A napi értékesítés elszámolása a pénztárgép zárószalagja alapján:
Tartozik 361. Bolt elszámolás-technikai számla, Követel 91-92. Értékesítés nettó árbevétele és Követel 467. Fizetendő áfa elszámolása

2. Bankkártyával történő fizetéskor, a bankkártyás fizetés ellenőrző (elszámoló) szelvénye alapján, a bankkal szembeni követelés elszámolása:
Tartozik 368. Bankkal szembeni követelés, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla

3. Az utalvánnyal fizetéskor (feltételeztem, hogy nem saját utalvány, s az utalvány kibocsátóval időszakonként elszámolnak):
Tartozik 3. Utalványkövetelés, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla

Ha más fizetési mód nem volt, akkor ezek után a 361. Bolt elszámolás-technikai számla egyenlegének a pénztárban lévő készpénzzel kell megegyeznie. Ha volt online pénztárgépes nyugtával nem kísért gazdasági esemény (például „készpénzes számla”, amelyről nem készült nyugta), akkor ezek hatásaival (egyéb nyilvántartás) korrigálni szükséges az előző egyenleget, ami szükségszerűen érinti a pénztárt. Tehát ilyenkor egy külön nyilvántartás alapján – ha nem szerepelnek egyébként a „készpénzes számlák” a pénztárgépben, mivel ezekhez már kapcsolódott egy másik „áfatörvény szerinti bizonylat” – indokolt megállapítani, hogy ennek nyomán mekkora készpénz összeg nem szerepel „jogosan” a pénztárgépben, s ezzel együtt kell a tényleges pénztár állományt áttekinteni.

4. A készpénz bevételezése:
Tartozik 381. Pénztár, Követel 361. Bolt elszámolás-technikai számla

Ezek után a nap végén nincs egyenlege az FK 361 Bolt elszámolás-technikai számlának.

5. A bankkártyás fizetéshez kapcsolódóan a hitelintézet átutalásának elszámolása, befolyáskor:

Tartozik 384. Bankszámla, Követel 368. Bankkal szembeni követelés.
Forrás: www.adozona.hu, Szolnoki Béla adószakértő, 020.01.26.

Share this Article


Related Posts