ITTHON ÉS UNIÓBAN IS VAN VÁLLALKOZÁSA? EZEKKEL AZ ADÓZÁSI ÉS JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL SZÁMOLHAT


Magyar állampolgár Ausztriában egyéni vállalkozó, itthon pedig egy kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa is egyben. Ausztriában 2 főt alkalmaz, vállalkozói kivéttel ott nem rendelkezik. Milyen bejelentési, adó- és járulékfizetési terhekkel kell számolnia? Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: magyar állampolgár Ausztriában létesít egyéni vállalkozást. Itthon egy kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője, éves összevonandó jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét. Ausztriai egyéni vállalkozásában nem vesz ki vállalkozói kivétet, év végén a vállalkozói jövedelem alapján adózik Ausztriában. Kérdés Magyarországon van-e bejelentési, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettsége?

Ausztriai munkavégzéséhez alkalmaz 2 fő magyar állampolgárt heti 4–4 órában. (Akik Magyarországon heti 40 órás főállással rendelkeznek.) A kifizetett munkadíjuk után a jövedelemadót Ausztriában kell fizetniük. Magyarországon nem terheli szja-fizetési kötelezettség? A tb-járulékot és a szochót Magyarországon kell bevallani és megfizetni? Az egyéni vállalkozónak Magyarországon be kell jelentkeznie foglalkoztatóként a 21T201INT nyomtatványon papíralapon? (Így kap adószámot?)

(Bár a munkában töltött idejük alapján a magyar alkalmi foglalkoztatás feltételeinek felelnek meg.)

♦ A tb-járulékot és szochót a 2108INT nyomtatványon havonta kell bevallani forintban.

♦ A járulékokat a vállalkozó utalhatja-e az Ausztriában vezetett vállalkozói számlájáról? Magyarországon mint vállalkozó nem vezet bankszámlát?

♦ A 30 százalékos járulékalap alkalmazása ebben az esetben ugye nem kötelező?

SZAKÉRTŐ VÁLASZA

Kérdése igen összetett, mivel mind az adózást, mind a járulékfizetést jelentősen befolyásolja a magánszemély személyes háttere és a munkavégzés körülménye, gondolok itt például arra, hogy a magánszemély milyen adóügyi illetőséggel bír, melyik országban van a családja, hol tartózkodik 183 napot adóéven belül, melyik ország területén végzi ténylegesen egyik vagy másik tevékenységét. Ezen információk hiányában csak az általános összefüggésekre tudom felhívni a figyelmét. Vegyük ezeket sorra!

Magyar adókötelezettség

Az szja-kötelezettség megítéléséhez az Ausztriával megkötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet – egyezmény – szabályait kell figyelembe venni.

A 7. cikk értelmében az Ausztriában tevékenykedő vállalkozás nyeresége csak Ausztriában adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik szerződő államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, úgy a vállalkozás nyeresége a másik államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

Úgy értem, hogy az egyéni vállalkozás csak Ausztria területén működik, így a jövedelem is ott adóztatható.

Az ügyvezetésért kapott díjazás adózásának megítélése függ attól, hogy az ügyvezető milyen adóügyi illetőségűnek fog minősülni és attól is, hogy az ügyvezetői tevékenységet melyik ország területén gyakorolja.

Abban az esetben, ha részben Ausztriában, akkor ezen jövedelem adózása az egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni. Eszerint az ügyvezetői fizetés (a bér és más hasonló térítés), amelyet egy magyar illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve, ha a munkát Ausztriában végzi. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható. Természetesen, ha a magánszemély adóügyi illetősége megváltozik, akkor az adóztatás joga is átkerülhet a másik országba.

Amikor az illetőség és a munkavégzés országa eltér, akkor az a térítés, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy a másik szerződő államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban adóztatható, ha

a) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban; és

b) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli; és

c) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap.

Az adókötelezettség megítélése a magánszemélyt foglalkoztató társaság kötelezettsége, ezért a fentiekről a munkáltatót szükséges tájékoztatni annak érdekében, hogy az a 08-as bevallást megfelelően tudja elkészíteni.

Járulékkötelezettség

A járulékkötelezettség meghatározásánál a magyar Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény) törvényen túl figyelembe kell venni az Uniós tagállamokban érvényes koordinációs rendeletet. [A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Koordinációs rendelet).]

A koordinációs rendelet alapján a tagállamok állampolgárára csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandók, még abban az esetben is, ha egy magánszemély egyidejűleg több tagállamban végez tevékenységet [Közösségi rendelet 11. cikk].

Tekintettel arra, hogy ez esetben két ország területén is történik munkavégzés, el kell dönteni, hogy melyik államban kell a tb-kötelezettséget teljesíteni. A Koordinációs rendelet 13. Cikke értelmében, ha a magánszemély, mint egyéni vállalkozó és mint ügyvezető szokásosan két tagállam területén végzi a munkát, akkor elsősorban a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Párhuzamos tevékenység esetén, viszont, amennyiben nem végez jelentős tevékenységet a lakóhely szerinti tagállamban, akkor azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben központi érdekeltsége található. Jelentős tevékenységről akkor beszélünk, ha tevékenységének jelentős részét (munkaidő, munkabér legalább 25 százaléka) a lakóhely szerinti országban végzi. Abban az esetben, ha a járulékfizetés a munkavégzés körülményei miatt átkerül Ausztriába, akkor a magyar társaságnak is ott kell a járulékokat megfizetnie.

Amennyiben a járulékfizetés maradhat Magyarországon akkor az egyéni vállalkozónak nem kell saját járulékot fizetnie, mivel vállalkozói kivét címén nem vesz fel jövedelmet. Amennyiben a tag nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, társas vállalkozónak minősül, és – feltéve, hogy nem áll többes jogviszonyban – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli méghozzá legalább a minimálbér összege után.

A Tbj. választási lehetőséget biztosít, hogy a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesítheti. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásában a ténylegesen elért jövedelem után kell a járulékot megfizetni.

Munkavállalókkal kapcsolatos kérdések

A munkavállalók – amennyiben Ausztriában végzik a munkát – Ausztriában kell az szja-t megfizetniük. Ezt a jövedelmet forintra átváltva Magyarországon az szja-bevallás 57. sorában mint tájékoztató adatot kell feltüntetniük.

A járulékfizetésre itt is a párhuzamos munkavégzés szabályait kell figyelembe venni. Mivel a magyar lakóhelyen történik a jelentős munkavégzés ezért az osztrák jogviszony alapján is Magyarországon kell járulékot fizetni.

Jól gondolja, hogy az osztrák munkáltatónak be kell jelentkeznie mint foglalkoztató és a 08INT bevallást kell benyújtani havonta, és a járulékot és a szochót a forintra átváltott jövedelem után forintban kell megfizetni ezer forintra kerekítve. Ennek bevallása és megfizetése a vállalkozó kötelezettsége, de ha nem teljesíti, akkor a magánszemélyeket egyetemleges kötelezettség terheli. (Tbj. 87. §].

Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségét és a szochokötelezettségét közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdete előtt be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A bejelentkezéskor kérelmezi, hogy a NAV foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

A kötelezettség utalható az osztrák bankszámláról. Emiatt nem kell magyar vállalkozói számlát nyitnia.

A járulék alapja, mivel itt nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nincs adóztatási joga, ezért járulékalapként az alapbért kell figyelembe venni, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet (2021-ben havi 401 800 forintot), illetve, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összegét, vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszonynál a tárgyhónapra elszámolt – jövedelmet, ha az nem éri el az alapbért (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állókról közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A minimum járulékfizetési szabály – 30 százalékos járulékalap alkalmazása – a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik, abban az esetben is ha az külföldi munkaviszony. Ez megbízási jogviszonyra nem vonatkozik.

Forrás: www.adozona.hu, 2021.07.21.

Share this Article


Related Posts