ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉSEK AZ SZJA-BAN


A nyár vége nemcsak a tanévkezdést jelenti a diákok számára – számos esetben indulnak olyan iskolarendszeren kívüli képzések is, melyek hosszabb-rövidebb idejűek lehetnek. Ilyenkor merül fel legtöbbször kérdésként, hogy beiratható-e a munkavállaló például nyelvtanfolyamra, illetve OKJ-s képzésre megy az, akit sehová nem vettek fel.

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát oktatással összefüggő jogszabály nem definiálja, de az Szja tv. tartalmaz erre vonatkozóan is külön fogalmi meghatározást. Az értelmező rendelkezés szerint iskolarendszeren kívüli képzésnek az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (Szja tv. 3. § 86. pont).

Abban az esetben, ha a képzés a tevékenység ellátásának hatókörében, annak feltételeként történik, akkor az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése alapján a magánszemélynek olyan bevétele keletkezik, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. Ide sorolható a munkáltató által biztosított olyan iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás költsége is, amely által megszerezhető ismeretanyag a munkavégzés, a tevékenység ellátása érdekében hasznosítható. Nem befolyásolja az adókötelezettség megítélését az a körülmény, hogy az ilyen képzésben elsajátított ismereteket a magánszemély más kifizetőnél végzett tevékenysége során, illetve az egyidejűleg vagy a jövőben folytatandó önálló tevékenységében is hasznosíthatja.

Így tehát nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos legújabb ismereteket szerezheti meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új programot vagy egy új gép kezelését sajátíthatja el.

Nem kell adókötelezettséggel számolni abban az esetben sem, ha a munkakör ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében a munkáltató nem iskolarendszerű OKJ-s tanfolyamon való részvétel lehetőségét biztosítja munkavállalójának.

A kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély lehet munkavállaló, vezető tisztségviselő, a kifizető üzleti partnere is. Erre tekintettel nem kell bevételnek tekinteni a magánszemélynél azt a kiadást sem, ha például a könyvelőcég alkalmazottjaként számviteli oktatáson vesz részt, de bevételnek minősül ugyanezen alkalmazottnál például egy angol nyelvtanfolyam munkáltató által fizetett részvételi díja, ha az angol nyelvtudás nem szükséges a munkavégzéshez.

Abban az esetben, ha az adómentesség feltételei nem állnak fenn, szóba jön az adókötelezettség, attól függően, hogy a munkavállaló, a társaság tagja vagy külső személy vesz részt a képzésben. Ha az utóbbi személy vesz abban részt, akkor neki egyéb jövedelme keletkezik.

Ha a magánszemély munkavállaló vagy a társaság tagja, akkor a jogállására tekintettel keletkezik az adókötelezettség (például munkabér). Társas vállalkozás tagja esetében a juttatás értéke nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz.

Nyelvtanfolyam

A nyelvtanfolyam jellemzően iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, ezért ha a munkavállaló munkaköri leírásában, munkaszerződésében szerepel (azaz a tevékenység ellátásához szükséges), hogy a munkavégzés feltétele a nyelvtudás, vagy más módon bizonyítható, hogy az a munkáltató gazdasági érdekeit szolgálja, akkor a munkáltató által biztosított vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján térített nyelvtanfolyam a munkavállalónál nem keletkeztet bevételt.

Társas vállalkozások esetében a Tao tv. 3. sz. mellékletének  3. pontja az irányadó a költségek elszámolását illetően, mely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.

Nem tekinthető elismert költségnek az iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel kifizetett összeg, ha az a külső személy esetében bevételnek minősül.

Utazás, szállás, étkezés

Ha a magánszemély iskolarendszeren kívüli képzésen munkáltatói elrendelés alapján vesz részt, vagy a képzés a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges, úgy az Szja tv. 3. § 10. pontja alapján a képzés helyére történő utazás, szállás költsége és az étkezésre fordított kiadások hivatali, üzleti utazás keretében felmerülő költségeknek minősülhetnek.

Így, ha a munkáltató a magánszemély képzésével összefüggésben hivatali, üzleti utazás keretében utazási- és szállásköltség-térítést fizet, azt az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni.

A fentiek mellett továbbá nem kell bevételként figyelembe venni az Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja értelmében a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy árában foglalt étkezés, illetve a szállásköltségben foglalt reggeli étkezés ellenértékét sem.

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó egyéb (nem az utazási jegyben, illetve a szállásköltségben foglalt) étkezés költsége az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Utazási költség címén természetesen nemcsak a közösségi közlekedés igénybevételével kapcsolatban felmerülő kiadások téríthetők, hanem a saját gépkocsi használatával összefüggésben is fizethető térítés. Ebben az esetben célszerű a kiküldetési rendelvény használata. Kiküldetési rendelvény alkalmazása esetén a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, ha költségtérítés címén a dokumentumon feltüntetett oda-vissza távolságra az igazolás nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó összegben kap térítést.

Igazolás nélkül a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség számolható el. Ez az elszámolási mód azonban csak a saját vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában, illetve ezen személyi kör által zártvégű lízingbe vett személygépkocsi használata esetén alkalmazható. Nem saját tulajdonú gépjármű használata esetén az utazással kapcsolatos kiadások csak útnyilvántartás alapján számolhatók el, a költségtérítésként kapott összeget bevételként kell figyelembe venni, mellyel szemben az Szja tv. vonatkozó szabályai alapján számolhatók el az üzemanyag-felhasználással és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek (Szja tv. 3. sz. melléklet IV. fejezet).

A munkakör ellátásához nem szükséges iskolarendszeren kívüli képzéssel összefüggésben átvállalt valamennyi költség (beleértve az étkezést is) munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé. Az étkezés tehát ebben az esetben nem minősül egyes meghatározott juttatásnak.

A képzés adókötelezettsége önálló tevékenység és egyéni vállalkozás esetében

Az Szja tv. lehetőséget biztosít a képzéssel kapcsolatos költségeik elszámolására a tevékenységüket önálló tevékenység keretében vagy egyéni vállalkozóként végző magánszemélyek részére is.

Az Szja tv. 3. sz. melléklete az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségek között csak a művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek esetében nevesíti elismert költségként a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés költségeit (Szja tv. 3. sz. melléklet I/22. pont).

Az Szja tv. 3. sz. mellékletében található jellemzően előforduló költségek felsorolása azonban nem teljes körű, ezért nem zárható ki, hogy más önálló tevékenységet végző magánszemély is elszámolja az olyan képzésen, továbbképzésen való saját részvételével összefüggésben felmerülő kiadásait, amely képzés tevékenységének sikeres folytatása, a bevétel megszerzése érdekében szükséges. Tételes rendelkezések hiányában ezt esetenként kell mérlegelni, illetve minősíteni. Ha a képzés a tevékenységét közvetlenül szolgálja, akkor a magánszemély annak költségét az önálló tevékenységének bevételével szemben elismert költségként érvényesítheti, a szolgáltatás keretében nyújtott egyéb juttatást (étkezés, szabadidőprogram költségét) azonban nem számolhatja el.

Az Szja tv. 11. sz. melléklet I/27. pontja alapján az egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a vállalkozói bevétel megállapításánál igazolt kiadásként számolható el az a képzésre fordított összeg, amely

» más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt,

» a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeret megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.

adozona Lepsényi Mária adószakértő

2021.08.18., 12:35

Share this Article


Related Posts