DOLGOZÓK ÉS CSALÁDTAGOK TOVÁBBTANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA. ADÓK ÉS JÁRULÉKOK


Ősszel nemcsak a diákok, hanem a munka mellett tanulók képzése is kezdődik. Ilyenkor többnyire a munkavállaló kérésére a munkáltató valamilyen formában hozzájárul a dolgozó iskolai költségeihez. Ez történhet tanulmányi szerződéssel, vagy anélkül.

Összefoglaltuk, hogy milyen adó- és tb-kötelezettségekkel jár a támogatás.

A tanulmányi szerződéssel a munkáltató támogatást biztosít a munkavállaló tanulmányaihoz, a munkavállaló kötelezettsége pedig a szerződés szerinti tanulmányok folytatása és a képzettség megszerzése, valamint az, hogy a szerződésben meghatározott ideig, a munkaviszonyát fenntartja. A tanuláshoz a munkáltató biztosít munkaidő-kedvezményt, valamint hozzájárul részben vagy egészben a tandíj összegéhez, esetleg az utazási- és szállásköltséget, illetve a tanuláshoz szükséges egyéb költségeket is finanszírozza. Emellett elő-előfordul, hogy a dolgozó, vagy a társaságnál tag gyermekének az oktatási költségét fizeti ki a társaság.

Az alábbiakban a munkáltató/kifizető által az oktatási költségekhez nyújtott támogatás adóvonzatát ismertetjük a személyi jövedelemadó törvény (szja-törvény) összefüggései alapján.

Az iskolarendszerű képzés fogalmát ugyan megtalálhatjuk az szja-törvényben, de a jövedelem adózására vonatkozóan nincs speciális előírás. Az a képzés minősül iskolarendszerű képzésnek, amelynek résztvevője a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a külföldi képzés is, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés is függetlenül a hallgatói jogviszonytól [szja-törvény 3. § 87. pont].

A tandíjhoz, valamint az oktatással összefüggésben felmerülő költségekhez nyújtott támogatás függetlenül attól, hogy a számla a munkavállaló, vagy a munkáltató nevére szól, sőt még számla hiányában is fő megközelítés szerint jogviszonyból származó jövedelemnek minősül. Munkavállaló, választott tisztségviselő, személyesen közreműködő társas vállalkozó esetén nem önálló munkából származó jövedelemről beszélünk. Jövedelemnek azon vagyoni értéket kell tekinteni, amelyet a kifizető a magánszemély helyett magára vállal, így a tandíj, a tankönyvek értéke, a vizsgadíj, sőt, ha az utazással, szállással kapcsolatos költségeket is kifizetik, akkor azok összege is összevonás alá eső jövedelemnek minősülnek. Ezen jövedelmekből a munkáltatónak le kell vonnia a 15 százalék szja-t és az egyéni járulékokat és meg kell fizetni a munkáltatót terhelő 15,5 százalék szochót, és a 1,5 százalék szakho összegét is.

Gyakran felmerül kérdésként, van-e akadálya annak, hogy a társaság bruttó módon finanszírozza meg a költségeket. Véleményem szerint ez a felek közötti megállapodás kérdése, így ha a munkáltató a nettó összegen felül ad annyi jövedelmet, amely fedezetet biztosít az szja és a járulékok levonására is, ennek jogszabályi akadálya nincs. Előnye a bruttósításnak, hogy az egyént terhelő adókötelezettség levonható a jövedelemből és nem a rendszeres jövedelem terhére kell megállapítani. Hátrány viszont, hogy jelentősen emelkedik az oktatással kapcsolatos ráfordítás értéke.

Éveken keresztül egyes meghatározott juttatásként kellett kezelni az oktatással összefüggésben a társaság nevére szóló számla alapján teljesített kifizetéseket, sőt korábban még az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket is lehetett alkalmazni. Azonban 2019-ben napvilágot látott értelmezés szerint „az iskolarendszerű képzéssel kapcsolatban hivatali, üzleti út nem teljesíthető.” Ezen értelmezés következtében a szállás és az utazás mentességére vonatkozó szabály, valamint az egyes meghatározott juttatásoknál az üzleti utazáshoz kapcsolódóan adott szolgáltatásokra vonatkozó speciális rendelkezés sem alkalmazható. [Pénzügyminisztérium PM/15379/2019., Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2397424600) Szja tv. 7. §-a; 70. § (1) bek. a) pontja]

Olyan esetben, amikor a munkáltató, vagy a családi vállalkozás finanszírozza a munkavállaló/tag gyermekének továbbtanulását, akkor az utóbbi időben napvilágot látott értelmezések alapján fő megközelítésben a családtag részére adott vagyoni érték a szülőnél munka/illetve tagi jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül.

Nézőpont kérdése, hogy a szülő – akinek nem kell a költséget kifizetnie –, vagy a szolgáltatásban ténylegesen részesülő személy (azaz a gyermek) az, aki a juttatással értéket szerez, azaz valóságos tartalmát tekintve ténylegesen jövedelemben részesül. Hozzám közelebb áll az az értelmezés, mely szerint az oktatásban résztvevőnél keletkezik az adókötelezettség, mely jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen adózik. Személyi jövedelemadóban ugyan ez a megközelítés nem okoz eltérést, ugyanis az adó mértéke egységes, nem önálló munkánál és az egyéb jövedelemnél is 15 százalék. Azonban társadalombiztosítás tekintetében már különbség mutatkozik. Ugyanis, ha a szülőnél vesszük figyelembe a jövedelmet, azután egyéni járulékfizetési kötelezettség is keletkezik, míg a gyermeknél biztosítási jogviszony hiányában járulékot nem kell fizetni. Nincs különbség a céget terhelő adók összegében, ugyanis akár jogviszonyra tekintettel, akár egyéb jövedelemként kezeljük a támogatást, a kifizető társaságnak 15,5 százalék szochót és 1,5 százalék szakhót is kell fizetni.

Végül megemlíteném, ha a társaság külföldi intézmény nappali tagozatán folytatott oktatás költségeit finanszírozza, akkor mérlegelni kell, hogy a jövedelemben részesülő magánszemély illetősége a külföldön töltött évek alatt megváltozik-e és azt is, hogy külföldön rendelkezik-e a személy biztosítással. Ilyen esetben vizsgálni szükséges, hogy az adott országgal van-e kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény és az miként rendelkezik az adóztatásról. Egyezmény alapján, ha a jövedelem az illetőség országában adóztatható, akkor Magyarországon nem kell szja-t fizetni. Az, hogy külföldön milyen kötelezettségek keletkeznek, mindig az adott ország belső szabályai szerint vizsgálandó. Ha a magánszemély a külföldi illetősége mellett igazolja a külföldi tb egyezményes országban fennálló biztosítását is, akkor a kifizetőnek szocho fizetési kötelezettsége sem keletkezik Magyarországon. Ne felejtsék el ilyen esetben a külföldi biztosítást bejelenteni az egészségbiztosító részére a lakóhely szerinti kormányhivatalnál személyesen vagy postai úton, vagy ha a magánszemély ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik, akkor ügyfélkapun keresztül.

Forrás: www.adozona.hu, Horváthné Szabó Beáta adószakértő, 2021.08.25.

Share this Article


Related Posts