AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ESETE A KETTŐS KÖNYVVITELLEL


A személyi jövedelemadó-törvény hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó és számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel – fából vaskarika. Vagy mégsem? Egyes pályázati kérelmek elbírálásakor jó pont lehet.

Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. Adózhatnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) vállalkozói személyi jövedelemadózásra előírt szabályai szerint, vagy dönthetnek az átalányadózás mellett, esetleg lehetnek – egy másik törvény hatálya alatt – kisadózók, azaz katások.

Ez még a pályakezdő könyvelőnek, de az is lehet, hogy még ügyfelének is, a könyökén jön ki. Ahogyan az is, hogy az egyéni vállalkozónak a szja-törvény 5. számú mellékletének 1.1. pontja szerint alapnyilvántartást kell vezetnie. Azaz a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai) valamelyikét.

Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg (szja-törvény 5. számú melléklet 1.4. pont).

Azt, hogy a fenti kínálatból mégis melyik mellett dönt, a jogalkotó nem bízta teljes egészében a vállalkozó fantáziájára, előírta az egyes formákhoz kapcsolódó feltételeket. Így azt is hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó, aki az általános forgalmi levonására jogosult, valamint a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén nem egyszerűsítve határozza meg az adó alapját, naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vezetésével teljesítheti alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.

Ezt az elvárást a pénztárkönyv vezetésére vonatkozóan is rögzíti az adótörvény (szja-törvény 5. számú melléklet 2.2. és 3.2. pontok).

Lényeges, hogy bár az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, az szja-törvény a naplófőkönyv kapcsán mégis visszautal e jogszabályra azzal, hogy előírja, a naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

Jóllehet, ezeket az információkat az szja-törvény gondos tanulmányozásával is összegyűjtheti az értő olvasó, a fentieknek megfelelően nyilatkozott az adóhatóság is egy ügyviteli szoftvereket fejlesztő és forgalmazó cég e tárgyban kért állásfoglalására.

Miért érdekes ez, és mi köze a kettős könyvvitelhez?

Mostanában sok dolgom akadt a kis- és középvállalkozásokat célzó, különféle pályázatokkal. Ezek felhívásaiban szerepel, hogy – egyebek mellett – kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A fentiek fényében ez a "fából vaskarika" tipikus esetének tűnik.

Annak, hogy erre a következtetésre nem csak én jutottam, tanulságos bizonyítéka, hogy egy pályázó (vagy szemfüles könyvelője) rá is kérdezett erre, ami a a „Gyakran Ismételt Kérdések” pontban lelhető meg a NAV honlapján.

„Kategória:

Egyedi azonosító: 600104587 (2021.07.05.)

KÉRDÉS: Az egyéni vállalkozások nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezért a törvény elsősorban az egyszeres könyvvezetés (pénztárkönyv, naplófőkönyv) írnak elő számunkra, egyszeres könyvvitellel lehet kérelmet benyújtani?

A felhívásban leírtak alapján jogi forma szerint kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók, egyéni cégek nyújthatnak be támogatási kérelmet. Saját elhatározásból dönthet úgy az egyéni vállalkozó, hogy kettős könyvvitelt vezet. Ha alkalmazottakat foglalkoztat és/vagy áfaalanyiságot választ, úgy az egyéni vállalkozónak is ajánlott kettős könyvvitelt vezetni".

A joggal kíváncsiskodó pályázó az alábbi – ugyancsak egy adóhatósági tájékoztatásra hivatkozó – választ kapta:

"A pályázati kiírásokban egyre gyakoribb, hogy a kedvezményezetti körbe a kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozókat sorolják be".

Egyéni vállalkozó vezethet-e kettős könyvvitelt?

Az adóhatóság tájékoztatása szerint sem az szja-törvény, sem más jogszabály nem tartalmaz arra vonatkozóan tiltást, hogy az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a kettős könyvelési rendszert.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja tv.) 2. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemélynek (az egyéni vállalkozó is ez) az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint kell figyelembe vennie a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezési szerint is eleget tesz.

A hivatkozott jogszabály 10. paragrafus (1) bekezdésének megfelelően a magánszemélynek az 5. számú melléklet és e törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

Ez azt jelenti, hogy a könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy a bennük foglalt feljegyzések az adójogi törvények (pl.: áfatörvény, szja-törvény) vonatkozó rendelkezésein alapuljanak, adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve a költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan bevallott adó, illetve a támogatás alapja, az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

A fentiekből következően tehát nem kifogásolható, hogy az egyéni vállalkozó a kettős könyvvezetési rendszerben végezze a könyvelését, a hivatkozott feltételek betartásával. Az adóhatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a személyijövedelemadó-kötelezettségét továbbra is pénzforgalmi szemléletben kell teljesítenie, vagyis bevétel a ténylegesen megszerzett vagyoni érték, és költség a ténylegesen kifizetett összeg.

Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezért a kettős könyvvitel vezetését választók sem tudnak saját tőkét, mérlegfőösszeget kimutatni!

A cikkben hivatkozott kérdés, mind az arra adott hivatalos válasz megtalálható a pályázati oldalon: https://www.palyazat.gov.hu/faq?keres=1&targy=598130104...

Azok, akik néhány évtizeddel ezelőtt is könyvvitellel foglalkoztak, biztosan emlékeznek még az egyszerűsített kettős könyvvitelre: a kettős könyvvitel szabályait pénzforgalmi szemléletben alkalmazó elszámolási módra.

Ha az adóalapját, adóját pénzforgalmi szemléletben megállapítani köteles egyéni vállalkozó a kettős könyvvitel vezetése mellett dönt – ez amúgy nem is rossz gondolat –, akkor lényegében e régi formára tér vissza.

Forrás: www.adozona.hu, 2021.09.15., Sinka Júlia okl.könyvvizsgáló

Share this Article


Related Posts