ADÓKÖTELEZETTSÉGGEL NEM JÁRÓ ESETEK A CÉGAUTÓADÓBAN


A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjárműhasználattal kapcsolatos költséget.

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján igazolás nélkül elismert költségnek minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés öszszegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet
hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni.

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való
jog elévüléséig megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti
utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az
üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell. 2015 óta elektronikusan is lehet kiküldetési rendelvényt kiállítani.

Ha a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető – ha
a magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a bevételnek nem számító részt meghaladó többlettérítésből személyijövedelemadó-előleget von le. Ilyenkor (feltéve, hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.
Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb (az adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja teljesíteni.

Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó olyan nyilatkozatot adjon a kifizetőnek, miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit, mert például több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség. Ekkor a kifizetőnek csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz, 19SZJA-a bevallást kell benyújtania, amiben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Továbbá cégautóadót is fizetnie kell azokra a hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén (ideértve például a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a
munkában töltött napokra vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként legfeljebb
15 forintot kap a magánszemély. A 15 forint fölötti rész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben költség nem számolható
el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

A járművezető-képzési tevékenységet folytató munkáltató, valamint társaság vele munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban álló szakoktatójának a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. A járművezető-oktató saját járműve oktatási célú használatáért a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-felhasználási ellenérték és a kormányrendelet21 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe.
Tekintve, hogy az oktatási tevékenységet munkavállalói vagy vállalkozási jogviszonyban ellátó oktatók mindezek alapján – a járművezető oktatással összefüggésben – tételes
költségelszámolással a személygépkocsijuk után költséget nem számolnak el, ezen személygépkocsit cégautóadó-fizetési kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha a
jármű után a kormányrendeletben szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki nem számol el.

Forrás:www.nav.gov.hu

Share this Article


Related Posts